Az év az alapvető szerkezeti felújításról szólt. Az volt a cél, hogy a károsodott illetve elpusztult tartószerkezeteket az eredetivel azonos módon építsük újjá.
Tavasszal, márciusban pótoltuk az istálló leomlott falszakaszát.
Le kellett bontani a tetőszerkezetet. A pusztulás mértéke miatt az ollószékekből és a szarufákból legfeljebb egy-két elemet tarthattunk volna meg kiegészítések és toldások nélkül, de épségben és jó állapotban maradt a legnagyobb és legfontosabb szerkezeti elem, a 13,5 m hosszú taréjszelemen.
A kisszoba és kamra, a nagyszoba északi fele és a tornác feletti födémet teljesen le kellett bontani, a gerendák között leszakadozott nádfödémet, nem lehetett enélkül javítani, s a károsodott gerendákat pótolni.
A kisszoba és kamra felett az összes gerendát cserélni kellett, a tornác és s nagyszoba felett csak néhányat.
A hátsó osztófalat teljes hosszában bontani kellett, mert már az előző évben a beázások miatt megsüllyedt és dőlni kezdett. A tapasztás leverése során a falban az egykori kemence nyílását és egy a kisszobában használt beépített tűzhely füstcsatornáját találtuk meg. Ez a ház egykori használati módjáról vallott.
A bontások után ennek a falnak az alapozásával kezdődött az építkezés. A kibontott eredeti vályogokból sokat újra fel tudtunk használni.
Ezután a födémeket építettük újjá. A pótolt gerendák áthidalása új nádból készült, amelyeket kévékben helyeztünk el, majd a kévék kötését kioldottuk és egyenletesen szétterítettük a nádat. Erre horduk fel a padlássaralást, amely két rétegben, erősen szalmás sárral készült. Így fejeződött be a födémépítés.
Sikeres volt a tornác faszerkezetének helyreállítása: Mind az oszlopokat, mind a 8 méteres, lenagyolt fatorzsből készült áthidaló gerendát sikerült szerkezeti pótlásokkal kiegészítve megtartani. Az áthidaló gerenda két szakaszán kivágtuk a hátsó részét és új gerendával pótoltuk, a négy oszlop közül három esetében az alsó, korhadt részt cseréltük ki. A régi és új faelemeket csavarozással rögzítettük egymáshoz. Ezután következett a tetőszerkezet újjáépítése. A régiekkel azonos elemekből, facsapolással készültek el a szerkezetben az ollószékek és a szarufák toldásai, a merevítő könyökfákat ugyanakkor a régiekhaz hasonlóan vasszögekkel erősítettük fel.
A két oromfalhoz 30 cm széles fenyődeszkákra volt szükség, amelyeket asztalosműhelyben készíttettünk el. A deszkák felszegeléséhez a régiekkel azonos formájú szegeket kívántunk használni. Ez helyben nem sikerült, így végül egy cseszneki kovácsmester készítette el a megfelelő formájú szegeket. A szegek eredeti formában való elkészítése külön kísérletezést és gondolkodást igényelt.
A tetőt fóliával fedtük le ideiglenesen.
A hátsó helyiségek két kibontott ablakát asztalosműhelybe vittük, hogy ott az eredeti vasalatokkal, az eredetiekkel azonos formában újragyártassuk.
Tavasszal, márciusban pótoltuk az istálló leomlott falszakaszát.
Le kellett bontani a tetőszerkezetet. A pusztulás mértéke miatt az ollószékekből és a szarufákból legfeljebb egy-két elemet tarthattunk volna meg kiegészítések és toldások nélkül, de épségben és jó állapotban maradt a legnagyobb és legfontosabb szerkezeti elem, a 13,5 m hosszú taréjszelemen.
A kisszoba és kamra, a nagyszoba északi fele és a tornác feletti födémet teljesen le kellett bontani, a gerendák között leszakadozott nádfödémet, nem lehetett enélkül javítani, s a károsodott gerendákat pótolni.
A kamra állapota
A hátsó osztófalat teljes hosszában bontani kellett, mert már az előző évben a beázások miatt megsüllyedt és dőlni kezdett. A tapasztás leverése során a falban az egykori kemence nyílását és egy a kisszobában használt beépített tűzhely füstcsatornáját találtuk meg. Ez a ház egykori használati módjáról vallott.
A bontások után ennek a falnak az alapozásával kezdődött az építkezés. A kibontott eredeti vályogokból sokat újra fel tudtunk használni.
A falazat javítása
Ezután a födémeket építettük újjá. A pótolt gerendák áthidalása új nádból készült, amelyeket kévékben helyeztünk el, majd a kévék kötését kioldottuk és egyenletesen szétterítettük a nádat. Erre horduk fel a padlássaralást, amely két rétegben, erősen szalmás sárral készült. Így fejeződött be a födémépítés.
Az ollószékes fedélszék építése
Sikeres volt a tornác faszerkezetének helyreállítása: Mind az oszlopokat, mind a 8 méteres, lenagyolt fatorzsből készült áthidaló gerendát sikerült szerkezeti pótlásokkal kiegészítve megtartani. Az áthidaló gerenda két szakaszán kivágtuk a hátsó részét és új gerendával pótoltuk, a négy oszlop közül három esetében az alsó, korhadt részt cseréltük ki. A régi és új faelemeket csavarozással rögzítettük egymáshoz. Ezután következett a tetőszerkezet újjáépítése. A régiekkel azonos elemekből, facsapolással készültek el a szerkezetben az ollószékek és a szarufák toldásai, a merevítő könyökfákat ugyanakkor a régiekhaz hasonlóan vasszögekkel erősítettük fel.
A két oromfalhoz 30 cm széles fenyődeszkákra volt szükség, amelyeket asztalosműhelyben készíttettünk el. A deszkák felszegeléséhez a régiekkel azonos formájú szegeket kívántunk használni. Ez helyben nem sikerült, így végül egy cseszneki kovácsmester készítette el a megfelelő formájú szegeket. A szegek eredeti formában való elkészítése külön kísérletezést és gondolkodást igényelt.
A tetőt fóliával fedtük le ideiglenesen.
Az újjáépített ház
A hátsó helyiségek két kibontott ablakát asztalosműhelybe vittük, hogy ott az eredeti vasalatokkal, az eredetiekkel azonos formában újragyártassuk.
